A Galamb József Mezôgazdasági Szakképzô Iskola története

A szakképző iskola jogelődjét, az iparostanonc iskolát 1882-ben alapították. Az iskola célja ebben az időben a város és a vonzáskörzet iparos segédeinek képzése volt. Az iskola elsődlegesen céh, valamint városi irányítás alatt működött.

Az intézmény az 1950-es évtől a hasonló iskolákkal együtt központi minisztériumi irányítás alá került. Ekkor az intézményt Munkaerő Tartalékok Hivatalá-nak nevezték. A szakma szerinti összetétel is megváltozott, azaz az addig kisipari szakmák helyett belépett a nagyüzemi jellegű vasipari képzés, majd 1954-től kezdődően a mezőgazdasági foglalkozási ágak is megjelentek, így például a traktoros, majd ezt követően a mezőgazdasági gépészképzés. Az iskola helye is stabilizálódott, 1954-ben került az elméleti oktató rész a ma is használatos iskolaépületbe. A gyakorlati képzés is nagy fejlődésen ment keresztül. Az addigi oktatási helyek kibővültek, nagy befogadóképességű és jól felszerelt oktatóbázis létesült az Aradi utcán, de az üzemi gyakorlati helyek száma is jelentősen megemelkedett. Bővült az oktatott szakmák száma, bár a megyei koordináció miatt több úgynevezett “könnyűipari szakma” – sajnos elsődlegesen a női szakmák- kikerültek az iskola profiljából.

1978-ban jelentős változás történt az iskola életében, amikor is a Művelődési Minisztérium engedélyezte a 4 éves képzési idejű mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola beindítását. Ezt követően 1985-ben már a mezőgazdasági gépésztechnikus képzés indítása volt soron, amely már 5 évre terjesztette ki a tanulmányok idejét. Időközben a szakközépiskola dinamikus fejlődését több tényező is befolyásolta, így például a város által kezdeményezett lépés a mezőgazdasági oktatás egy iskolában való koncentrálása, amely lehetővé tette az általános mezőgazdasági, valamint a mezőgazdasági áruforgalmi szakok megjelenését. A gyakorlati oktatás lebonyolítására az iskola vagyona kiegészült egy 4 ha -os tankerttel és kezelői jogot szerzett egy 200 ha -os tangazdasághoz. A számítógépes beruházás megvalósítása pedig 1997. szeptember 1-től már az informatikai szakközépiskolai képzés beindulását eredményezte. 1998. szeptember 1-től pedig az informatika és a mezőgazdasági szakmacsoportok világbanki képzés keretében folytathatták működésüket.

Az iskola 1994-től beindította a szakmunkások szakközépiskoláját, amely lehetővé teszi, hogy a végzett szakmunkások érettségi bizonyítványt szerezhessenek. Ez az oktatási forma nagy érdeklődésnek örvend. A 2005. évben beindult esti tagozaton is az érettségire való felkészítés. A 2003-as évben ismét változás állt be az iskola életében, a többi makói középfokú intézményhez hasonlóan a város a fenntartást „leadta” a megyének.

Az intézményben jelenleg 32 osztályban 830 diák folytatja tanulmányait, a nevelőtestület 58 tanárt számlál. Az igazgató munkáját három helyettes segíti. Az iskolának jó kapcsolata van a város, a megye középiskoláival, sőt országos szinten is rendszeresen, élő kapcsolatot tartunk az ország más – hasonló képzést folytató – szakmai intézményeivel. Az országhatáron kívül az adai, zsombolyai, és löbaui szakképző iskolákkal van kialakulóban lévő kapcsolatunk. A kapcsolatok a kölcsönös információáramlásban, tapasztalatcserén, továbbképzéseken, versenyeken való közös részvételekben, illetve cseregyakorlatokban nyilvánul meg. Iskolánkkal nagyon jó, rendszeres az együttműködése az alábbi országos szervekkel, felsőoktatási intézményekkel: FVM, NSZI, KSZI, Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem. Intézményünk több mint száz gazdálkodó egységgel, magánvállalkozóval áll kapcsolatban az oktatás, szakképzés területén. Ezek között kiemelt szerepet tölt be a gyakorlati képzésnél a Baustudium Oktatási és Átképző Kft, a Hód-Mezőgazda Rt., Agrogorzsa Rt. Nagyon szoros a kapcsolatunk a város és környéke mezőgazdasági szövetkezeteivel, vállalkozóival is. Az intézmény a makói kisrégió egyetlen olyan szakképző iskolája, amelyik a primer, a nemzeti jövedelmet előállító gazdaságba (ipar, szolgáltatóipar, mezőgazdaság) képez alap- és középfokú végzettségű szakembereket. A mezőgazdasági szektor közismert nehézségei ellenére is a nálunk végzett mezőgazdasági gépszerelők el tudnak helyezkedni szövetkezeti vagy családi vállalkozásokban. Iskolánk a 2006/2007–es tanévben sikeresen kapcsolódott a Szakiskolai Fejlesztési Program II - höz.

2007. augusztus 01-től a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 101/2007. (VII. 19.) Kgy. határozata alapján az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, a Pulitzer József Kollégium valamint a Galamb József Szakképző Iskola jogutódlással megszünt.

A jogutód neve: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 6900 Makó, Posta u. 4-6.
Az így létrejött intézmény működtetését később a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vette át.

A 2013 évben végrehajtott közoktatás átszervezése során az a döntés született, hogy a mezőgazdasági szakképzéssel foglalkozó oktatási intézmények kerüljenek a Vidékfejlesztési Ministérium fenntartásába.

2013 augusztus 1-től az intézmény Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola néven - mint önállóan működő intézmény - a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába került.

A teljes történet letöltése

Fenntartónk méltatása

Kedves Olvasó!

1882.
Kecskeméten megszületik Kodály Zoltán, Budapesten kétszáznegyven előfizető nevével megjelenik az első telefonkönyv, Manhattanben bevezetik a villanyvilágítást, feltalálják a villanyvasalót, és végül, de nem utolsó sorban Makón iparostanoda létesül.

A céhes kézművesipartól kezdve, a szocialista vasiparon keresztül a modern mezőgazdasági képzésig az oktatás mindig a kor követelményeihez igazodott. A Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola mindig is meg tudott felelni a kor elvárásainak.

Minden korban képes volt az igényeknek megfelelő, korszerű tudást adni a diákoknak. Ehhez pedig nem elegendőek a tankönyvek, a tanterv. Szükség van felkészült, szakmáját szerető, tudását tovább adni akaró pedagógusokra is, akik maguknál is különb szakembereket szeretnének kinevelni. A Galamb mindig rendelkezett ilyen tanári karral.

Az iskola névadója, az iparostanoncból világhírű konstruktőrré lett Galamb József egy olyan példakép, aki inspiráció lehet a mai diákok számára is. A mi célunk, hogy a jövő Galamb Józsefjei ne külföldön keressenek boldogulást, hanem itthon, Magyarországon kamatoztassák tehetségüket. Ehhez ma szerencsére minden lehetőség adott, hiszen a színvonalas szakmai képzés mellett az intézményben nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a már végzett szakemberek tovább folytathassák tanulmányaikat, érettségi vizsgát tehessenek, technikusi képesítést szerezhessenek, s ez által további lehetőségekhez juthassanak a munkaerőpiacon.

Az iskola 135 éves, de a számára otthont adó épületén a kor nem látszik meg. Éppen az évfordulóra újult meg a külseje és a legmodernebb energetikai rendszert építették be. A geotermikus fűtés, a napkollektorok és a szigetelés nem csak környezetbaráttá teszik az intézményt, de egyúttal olcsóbbá az üzemeltetést, lehetőséget teremtve arra, hogy a megtakarításból további fejlesztések és szakmai programok valósulhassanak meg. Egyúttal lehetőséget ad arra, hogy Makó városa nem csak rövid távon, hanem hosszabb távon is a hazai agrár szakoktatás egyik vidéki bázisa maradhasson.

A Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola napjainkra a magyar szakképzés egyik alapköve lett, büszkék vagyunk rá, hogy az Agrárszakképző Iskolák Hálózatának tagja.

Ezért is ajánlom jó szívvel Önöknek ezt az emlékkönyvet, ami egyben kordokumentum és visszatekintés is.

Román István a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára